RSS

2012 szeptembere kategória bejegyzései

Kétnyelvű évzáró, évnyító

A marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolában jelenleg, a 2012-2013-as tanévben 17 román és 17 magyar osztály van. A magyar tagozaton több diák tanul, mint a román tagozaton. Az elmúlt években is hasonló arányok álltak fenn. Ezért a jóérzés és az egyenjogúság nevében is természetes kellett volna, hogy legyen a kétnyelvű évnyitók és évzárók megszervezése. Hát ebben nem volt részünk az utóbbi 22 évben… Mivel az Oktatási Minisztérium, a Tanfelügyelőség és az iskolai Igazgatóság részéről jóérzésről és egyenjogúság szavatolásáról szó sem lehet (ne kérdezzék, hogy miért nem? – fogalmam sincs!) egy olyan társadalomban, amely a magyarok diszkriminációjára rendezkedett be, ezért maradott utolsó reményként a törvény betűje. Persze a röhögés kerülget sokakat, ha a törvényt emlegetjük. Törvény Romániában?! Na, de uraim, hallgassák csak…

A 2012-es iskolai év végén a kétnyelvű évzárót kérvényeztük mi szülők, osztályelnökök. Kérvényünket iktattuk az iskola igazgatóságán, a Tanfelügyelőségen és a Polgármesteri Hivatalban.  Hatékony volt. Eredményként az akkori román igazgatónő és magyar aligazgató azonos tartalmú és időtartamú beszéde után bónuszként a Tanfelügyelőség részéről is beszélt két tanfelügyelő románul és magyarul, szintén azonos tartalommal és időtartammal. Erre nagy szükség volt, mert jelenlétükkel megzabolázták az elhíresült ultranacionalista Codruța Băciuț igazgatónőt.

A 2012-es év őszi évnyitóján már az új  iskolai Igazgatóságunk volt, hála a nagy Manitúnak. De új vagy régi Igazgatóság? Elvárásaink ugyanazok: egyenlő bánásmód, például kétnyelvű évnyitó! Újra kérvényeztük ezennel az évnyitó kétnyelvűségét a már jól ismert és megszokott hivatalokban. Valamelyest romlott a helyzet, mert az új iskolai vezetőség nem azonos tartalmú beszéddel állt elő. Jó pontként viszont említsem meg hogy életemben először hallottam a románnál hosszabb magyar szöveget ilyen helyen, a magyar szülők képviselőjének hála. Teljesen hihetetlen, szokatlan, lehetetlen és talán megismételhetetlen esettel állunk szemben, tehát kivétellel és nem szabállyal, de reménykeltő, hogy végül is rajtunk (is) múlik a nyelvi jogaink érvényesítése.

Türelmetlenül várjuk a 2012/2013-as évzárót és az azutáni évnyitót, stb., hogy újra és újra kérvényezhessük, hogy vegyenek emberszámba. Nem köszönjük a lehetőséget.

Reklámok
 
 
 
%d blogger ezt kedveli: