RSS

A Bernády “ügy”

„Jussomat ne vitassátok”

 A múlt tényei:

Marosvásárhely: a századforduló előtti Erdély legtágasabb vásárhelye. Esős időben feneketlen sártenger, szárazban poros, szemetes térség. Van Bodor-kútja, de nincs csatornázása, ivóvize, ipara, földje. Jelentéktelen, poros provincia, melynek lakói közötti folyamatos viszálykodásáról Csokonai Vitéz Mihály Marosvásárhelyi gondolatok című versében így ír: „Ha egy ember támadt aki áldást ontott/ Embertársaira, száz volt aki rontott.”

1902. március 8.

„Én, doktor Bernády György, Marosvásárhely törvényhatósági joggal bíró szabad királyi város polgármestere esküszöm az élő Istenre, hogy (…) a törvényeket, a törvényes szokásokat, rendeleteket és szabályokat megtartom, (…) a hivatalommal járó kötelességeket részrehajlatlanul, lelkiismeretes pontossággal teljesítem, és polgármesteri tisztemben híven eljárok. Isten engem úgy segéljen!”

Így indult. És ez következett: 1903-ban a város 80 év után először zárja az évet nyereséggel, az egész várost és határát újratérképezik, rendezik a telekkönyveket, 117 utcát, teret nyitnak, korszerűsítenek. Az utcákat lekövezik, beaszfaltozzák, gránitkővel burkolják, több száz holdat parkosítanak. Szabályozzák a Marost, megépítik a turbina-árkot, duzzasztóművet. Felavatják a villanytelepet, felszerelik az akkori idők egyik legkorszerűbb vágóhídját, elkezdik a Somostető kiépítését. Megépítik a gyermekmenhelyet, öt elemi iskolát, a felsőbb kereskedelmit, a felsőbb leánygimnáziumot, a közigazgatási iskolát, a mai Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a városi zeneiskolát, közkönyvtárat, képtárat. A Kereskedelmi- és Iparkamara, a Nyugdíjpalota, az új Városháza következik, majd 1913-ban elkészül a Kultúrpalota. „Várost csinálunk ezen a helyen (…). Hogy ne legyünk tovább falu!” Ezt mondta Bernády, s mert hitte amit mond, az élő Istenre esküdött, megteremtette a Várost, felépítette Marosvásárhelyt.

A jelen tényei:

Marosvásárhely: a 2002-es népszámlálás adatai szerint 149 577 lakos (50,35% román, 46,68% magyar nemzetiségű).

13 általános iskola. Név szerint: Serafim Duicu, Tudor Vladimirescu, Liviu Rebreanu, Dacia, Europa, Romulus Guga, George Coșbuc, Nicolae Bălcescu, Mihai Viteazu, Alexandru Ioan Cuza,  Friedrich Schiller, 2-es Számú Általános Iskola, 7-es Számú Általános Iskola

18 líceum, iskolaközpont. Név szerint: Alexandru Papiu Ilarian, Unirea, Gheorghe Şincai, Electromureş, Traian Săvulescu, Transilvania, Aurel Perșu, Avram Iancu, Constantin Brâncuși, Emil Dandea, Gheorghe Marinescu, Ion Vlasiu, Traian Vuia, Mihai Eminescu, Bolyai Farkas, Művészeti, Szász Adalbert, Református Kollégium.

Vagyunk? Vagy mégsem?

2011. augusztus 5.

A marosvásárhelyi ttm TV arról tudósít, hogy a Szociáldemokrata Párt aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy Marosvásárhelyen szobrot kapjon Adrian Păunescu (a Ceaușescu házaspár volt udvari költője), és a 2-es Számú Általános Iskola (melyet Bernády György építtetett) felvegye a költő nevét.

2011. szeptembere

Elindul a „Bernády György iskolanévadás ügy” a 2-es Számú Általános Iskola szülői akciócsoportjának és a Civil Elkötelezettség Mozgalomnak köszönhetően.

Mert vagyunk.

Erdély TV

Reklámok
 

One response to “A Bernády “ügy”

  1. Károly

    február 9, 2012 at 8:36 du.

    És lehetne folytatni tovább a történetet…

     

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: