RSS

május 2012 havi bejegyzések

Bővült az általunk megismert, felelősséget nem ismerő állami alkalmazottak köre

A Bernády akciócsoport tagjai újabb személyes megbeszélést tartottak Camelia Horvat-tal, aki a Városrendészeti Osztály megbízott vezetője. A fent említett hölgy újabb szereplőkkel és mondvacsinált magyarázatokkal látta el a szülőket, amelyek alapján a következők derültek ki:

1. A városi névadó bizottságot nem sikerült összehívnia, ennek következtében hat hónap alatt nem sikerült összehozni egy városi névadó bizottsági döntés. Ezentúl már nem is lehet összehívni a tanácsosokat akik érdemben megtárgyalhatnák az iskolanévadást lévén, hogy a tanácsosok négy éves mandátuma lejárt.

2. Hollywoodi filmforgatókönyvbe illő fordulat alapján kiötlött magyarázat következett, szerencsére nem estünk ki a székünkből, de szorosan kapaszkodtunk: Camelia úrhölgy szerint a tanácsosok választások előtt 6 hónappal nem dönthetnek iskolanévadás ügyben. Természetesen ez a szemenszedett hazugság csak arra volt hivatott, hogy bebizonyítsa számunkra, hogy mily sok kompetens és jogkövető személy dolgozik a Polgármesteri Hivatalban.

3. Az iskolanévadásért amúgy is kolleganője, Gabriela Oșan felel, ő nem is érti miért a Városrendészeti Osztály került megjelölésre a tanácsi határozatban.

4. A beadványunkra nem tudott válaszolni mert ugyan megkapta s szülőktől, de hivatali úton az iktatott példány még nem jutott el hozzá.

Ezek után a Bernády iskolanévért küzdő szülők továbbálltak, hogy megtalálják a hetvenhétfejű közigazgatási sárkány következő fejét, Gabriela Osan-nét, a Polgármesteri Hivatal iskolákért felelő jogászát.

Ez a „fej”, igazi sárkányhoz illően elkezdte a szülőket kioktatni sárkány hangon és stílusban – miközben nem jött rá, hogy adófizetőkkel áll szemben, akik őt nem azért fizetik, hogy sárkányként tűzet okádjon az állampolgárokra – elmondván nekik, hogy a „demarare/elindítás” szó a tanácsi határozatot nevetségessé teszi és ez a tanácsi határozat azontúl, hogy jogilag nulla értékű, nem megvalósítható. A szülők érdeklődésére, hogy ezt a tényállást miért nem jelezte a város jegyzőjének a tanácsi határozat meghozalakor, lévén, hogy személyesen jelen volt a határozat meghozatalánál, a jogász azt válaszolta, hogy ő nincs abban a pozícióban, hogy megkérdőjelezze a város jegyzőjének döntéseit.

A demokrácia magasiskolája. Nem a törvényes előírások, a jogkövetés számítanak, hanem a személy. Most már megértettük, hogy miért érdemes adólejeinket befizetni. Eredményként elmondhatjuk, hogy az állampolgárok érdekeit kompetens és jogkövető személyek védik. Egyetlen egy szépséghibája van a dolognak: csupán egyes állampolgárok ügyeit és érdekeit védi az állam, vannak műkődő és vannak halva született ügyek. Egy dolog biztosnak látszik: a Bernády ügyet nem képviseli senki a helyi közigazgatásban, sem a magyar volt alpolgármester, sem a magyar alkalmazottak, sem a Polgármesteri Hivatal jegyzője, sem a városi tanácsosok, sem a polgármester, sem ez sem az és sorolhatnánk napestig.

Mert az egy olyan ügy. A rendszer nem tekinti magáénak. Ezért kiokádja azt.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be május 30, 2012 hüvelyk Uncategorized

 

A Főtanfelügyelő törvény és állampolgárt tisztelő …

A történet 2011. november 11-re nyúlik vissza, amikor a Bernády szülői akciócsoport tagjai iktatás (iktatószám 2011. november 11./50) után átadták a Bernády elnevezésért összegyűlt aláírások másolatát Dumitru MATEI Főtanfelügyelőnek, mely alkalommal személyesen is előadták a magyar szülők kérését megyénk oktatását igazgató elvtársának (sic!). A főtanelügyelő nem zárkózott el a kéréstől és ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja azt, hogy az iskola felvegye a Dr. Bernády György, volt polgármester nevét.

A főtanfelügyelő ígéretéhez híven a december 22-i városi tanácsülésen meg is szavazta a névadást szabályozó határozattervezetet,  igaz – a forrásaink információi alapján – előzetesen azt ígérte, hogy személyesen fogja a városi tanács elé vinni és előterjeszteni a névadás határozattervezetét, de erről időközben megfeledkezett. Nem mindenki ismeri az “ígéret szép szó, ha betartják úgy jó” mondást. Természetesen a politika más szabályok szerint műkodik…

Ami a petíciót és annak aláíróit tartalmazó beadványt illeti, a Főtanfelügyelő válaszát nem siette el, sokat rágódhatott rajta, mert a törvény által garantált 30 nap helyett, négy hónap múlva érkezett meg a hivatalos levél. Ahhoz képest, hogy a Főtanfelügyelőnek több mint egy negyed évbe telt a levél megírása (a törvényesen előírt 30 nap helyett) a levél stílusa, valamint tartalma minden várakozást alulmúlt.

A március 12-én kelt 50-es számmal iktatott 10 soros válaszban egy teljesen értelmezhetetlen szöveg szerepel, és összekeverik Marosvásárhelyt Dicsőszentmártonnal. Ezt aláírta Tanfelügyelőség jogásza, egyik tanácsosa és maga a Főtanfelügyelő is. Ezt a levelet fogalmazta meg a Tanfelügyelőség négy hónap alatt, vajon milyen dokumentumokat szerkesztenek, ha történetesen rövidebb idő áll rendelkezésükre?

A szülői akciócsoport tagjai elfogadhatatlannak találták a válaszlevél tartalmát, valamint stílusát ennek következtében úgy döntöttek, hogy személyesen meglátogatják a megyei Főtanfelügyelőt, aki a román és magyar nemzetiségű diákok sorsa felett rendelkezik városunkban. A felületesre, és meglehetősen tiszteletlen hozzáállásra utaló levél tartalma és stílusa miatt a beszélgetés részünkről számonkéréssel indult, amelynek során a Főtanfelügyelő elismerte az intézmény tévedését, továbbá azt is, hogy a levél tartalma égbekiáltó (“scandalos”), ugyanakkor szívélyesen biztosította arról a jelen levő szülőket, hogy másnap kapnak egy “normális” választ. Nem törvényes választ, hanem rendesen megírtat…

A beszélgetés ezután a Bernády névadás valós megvalósításának irányába indult el, a szülők rákérdeztek arra, hogy Dumitru MATEI mint Főtanfelügyelő, és egyben városi tanácsos hogyan látja a névadás kivitelezését. A Főtanfelügyelő válasza az volt, hogy a Bernády György név ősszel, iskolakezdéskor már ott fog díszelegni az iskolán.

Ezek után, a beszélgetést követő napon – 2012. március 22-én megfogalmazott levélben a Főtanfelügyelő azt közölte a szülőkkel, hogy mivel a 2012. január 22.-én a városi tanács által hozott 10-es számmal iktatott határozatban az iskolát a 2-es Számú Általános Iskola névvel vette leltárba a város, a névadásra nem kerülhet sor a 2013-2014-es iskolai év előtt. Ez a válasza minden eddigi elképzelést felülmúlt. Csupán apró megjegyzésként megemlítenénk, hogy mind a március 12-én, mind a március 22-én keltezett válaszlevélen az 50-es sorszám szerepel!!!.

Ami a januári tanácsülést illeti, amelyen a fent említett 10-es számú határozat született, az egyik magyar anyanyelvű tanácsos azt javasolta, hogy a város leltárába a jelenlegi 2-es Számú Általános Iskola szerepeljen a Dr. Bernády György névvel (lévén, hogy ugyanaz a városi tanács hozott egy névadást szabályozó határozatot). Ekkor Matei törvényt tisztelő és ismerő Főtanfelügyelő, alias városi tanácsos amellett kardoskodott, hogy az átvétel nem szól a névadásról, és ezért szerepeljen csak a 2-es Iskola megnevezés az átvételi lajstromon.

A fentiekből kitűnik, hogy a Főtanfelügyelő, akit adólejeinkből tartunk fent, rá se ránt arra, hogy a magyar tanulók érdekeit is szolgálja, szülők és állampolgárok jogos és törvényes kérését teljességgel mellőzi, és mindezt úgy teszi, hogy közben azt a látszatot sugallja, hogy szimpatizál, empátiát érez a kérvényezőkkel. Ami pedig a Matei úr tolla által aláírt levél minőségét illeti, azt már kommentálni sem lehet, de erről döntsön az olvasó maga.

Az állampolgárokkal történő levelezés ténye elhanyagolható amellett a törvényeket és azok alkalmazását, életbe léptetését teljesen mértékben semmibe vevő magatartás mellett, amelyet Dumitru Matei, Maria Cioban, Camelia Horvat és más állami döntéshozók és tisztségviselők képviselnek.

A fent említett állami klán hosszú hónapok óta bojkottálja a névadásról szóló tanácsi határozat alkalmazását és életbeléptetését, teszik ezt a város polgármesterének vigyázó szemének és kezének biztonságos közelségében.

 
2 hozzászólás

Szerző: be május 23, 2012 hüvelyk 9. hónap, 2012 májusa

 

Az akciócsoport számonkérő levele a polgármesterhez

A Bernády akciócsoport tagjai egy újabb lépést tettek a valódi névadás irányába, pontosabban a meghiúsult iskolai névadás feltételezett felelőseinek számonkérésének céljával.

Lévén, hogy a A Bernády iskola elnevezését eldöntő tanácsi határozatban végrehajtóként megjelenik Dorin FLOREA polgármester és a Városrendészeti Osztály, melynek képviselője HORVAT Camelia jogász,  az akciócsoport tagjai többször személyes látogatást tettek a a városrendészeti osztályon, de ennek jogásza, a jegyzőhöz hasonlóan csupán arról volt hajlandó tájékoztatni a szülőket miért nem lehet a névadást kivitelezni és azt életbe léptetni.

Úgy tűnik ennek az ügynek nincsenek felelősei, akiket meg csoportunk tagjai megpróbálnak felelősségre vonni, azt próbálják kézzel lábbal elmagyarázni, hogy miért nem az Ő felelősségük ezt a tanácsi határozatot életbe léptetni.

Ennek következtében mi, a Bernády akciócsoport tagjai, az alábbi levéllel fordultunk a fent említett személyekhez, hogy megmagyarázzák nekünk, miért nem hajtják végre a Bernády névadásról szóló tanácsi határozatot 6-7 hónap után sem?

A polgármester és a városrendészet képviselőjének hivatalos válaszát – ha lesz ilyen – akkor majd megjelentetjük a blogon, bizonyára annak tartalma is a felelősség elkerüléséről fog szólni.

Kíváncsian várjuk.

 
1 hozzászólás

Szerző: be május 16, 2012 hüvelyk 9. hónap, 2012 májusa

 

Mit tesz és mond a város jegyzője?

Ebben a bejegyzésben bemutatjuk újabb kalandunkat, amelyet a közigazgatás kaotikus rendszerében éltünk át sajnálatos módon már sokadszorra. Ezesetben  elmondjuk, hogy  miért mentünk mi a 2-es Számú Általános Iskola magyar diákjainak szülei  a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal CIOBAN Maria nevű  jegyzőjéhez. Azért, mert a jelenlegi közigazgatási törvény szerint minden tanácsi határozat megfogalmazásában és törvényes voltában az ő felelőssége a határozatok törvényes keretének ellenőrzése és azok alkalmazásának követése. Ez Cioban Maria munkaköri kötelessége, amelyet egyes határozatok esetén nem lát el, hanem elhárítja a felelősséget. Mindezt teszi az adófizetők pénzéből, akik között jócskán akadnak magyar szülők is, akiknek most azzal kell szembesülniük, hogy ügyüket a város jegyzője nem tekinti kötelező érvényűnek.

Már többször elmagyaráztuk és újfent megpróbálunk rávilágítani arra, hogy a a Bernády iskola elnevezést kimondó, és annak életbeléptetésének felelőseit megjelölő tanácsi határozat  megfogalmazásában is fontos, mondhatnánk végzetes szerepe volt. Minden egészséges és végrehajtható határozat kidolgozása neki köszönhető, úgy ahogy minden végrehajthatatlan és könnyen megtámadható határozat kidolgozása is neki köszönhető.

Cioban Maria jelenlegi demokratikus társadalmunkban megengedheti magának azt, hogy egyes tanácsi határozatokat semmibe vesz, sőt azok végrehajtását, közigazgatási életbeléptetését bojkottálja, mindezt teszi a város polgármesterének az engedélyével vagy lehet, hogy utasítására, hiszen hogyan lehetséges az, hogy minden egyes magyar közösséget érintő tanácsi határozat erre a sorsra jut. Az elmúlt években jó pár városi tanács által törvényesen meghozott határozat, kétnyelvű iskolai homlokzati táblák, kétnyelvű utcanévtáblák ugyanerre a sorsa jutottak, nem lettek életbe léptetve, és ezek kudarcában Cioban Maria  szerepe óriási volt.Természetesen nem Cioban Maria az egyedüli felelős, túl egyszerű lenne ez így. A magyar közösség által megválasztott tanácsosok sem igazán járnak utána annak, hogy mi is történik a valóságban az általuk megszavazott, magyar közösséget érintő határozatokkal. Sőt, vannak olyan személyek, az alpolgármester például, aki a közigazgatás bársonyszékét koptatja már jó ideje, viszont úgy tűnik nem jut ideje arra, hogy konkrét lépéseket tegyen a határozatok életbe léptetésével kapcsolatosan.

Összegzésképp elmondható, hogy adófizetők pénzéből fenntartott állami rendszerek nem tisztelik az emberi jogokat, a mi esetünkben csupán egy iskola nevéről beszélünk, amely sehogy sem akar megvalósulni.

Mint már említettük egy korábbi bejegyzésünkben, mi a 2-es Iskola tanulóinak szülői újfent meglátogattuk Cioban Maria jegyzőt és tőle próbáltuk megtudni mi lett a sorsa a Bernády névadásról szóló tanácsi határozatnak. Az utóbbi hónapokban ez az ügy leállt, ennek okait szerettük volna megismerni, a felelősséget vállaló, pontosan elmulasztó személyeket megtalálni ebben a nagyon bonyolult nem igazán polgárközpontú rendszerben.  Tehát a Bernády névadási folyamat elindítása óta többször  meglátogattuk városunk jegyzőjét. Minden egyes  esetben többen mentünk, és a városunk jegyzője rávilágított, hogy a jelenlegi tanácsi határozat helyébe új határozatot kell hoznia a tanácsnak, mert a jelenlegi alapján nem lehet iskolát elnevezni Marosvásárhelyen.  Ezt a határozatot magukat hozzáértőknek nevezett személyek hozták, akik közül többen azt üzenték a Bernády ügyet képviselő civileknek, hogy bízzák rájuk ezt az ügyet, ők majd megoldják azt. Úgy látszik a megoldás alatt azt értették a kedves választott képviselők, alpolgármester, hogy mindent megtesznek, hogy ez a névadás ne születhessen meg. Például sürgősségi eljárásként viszik a tanács elé, amikor ők maguk tudják a legjobban, hogy ezzel a lehető legnagyobb jogi alapot biztosítják majd a jövőbeni feljelentéseknek. Ahogy ezesetben meg is történt: az egyik polgármesterjelölt, Cornel Briscaru, meg is támadta a határozatot a Közigazgatási Bíróságon arra hivatkozva, hogy a névadási eljárást nem sürgősségi eljárásként kellett volna tárgyalni. Lévén, hogy az RMDSZ tanácsosoknak már volt némi tapasztalatuk abban, hogy miért nem szerencsés a sürgősségi eljárás (lásd Kossuth Lajos utca), talán ezt megelőzhették volna volna a mostani tanácsi határozat esetében. Az is lehet, hogy a tanácsosoknak megfelel, ha egy magyar közösséget érintő ügyet megtámadnak a bíróságon, mert akkor nem kell tenniük semmit.

A Bernády ügy esetében még történt egy pár hiányosság, nem lett a névadó bizottságok –  városi és megyei –  által engedélyezve a névadás, ezeknek az eljárásoknak meg kellett volna születniük a tanácsi határozat meghozatala előtt. Egy szó mint száz, ez az ügy több sebből vérzik, és ezekért a sérülésekért senki nem vállal felelősséget, sem a jegyző, sem az RMDSZ tanácsosok, sem a névadó bizottság tagjai, egy szóval senki nem felelős azért, hogy ma nincs egyetlen egy magyar elnevezésű általános iskola Marosvásárhelyen, és azért sem, hogy ez a helyzet változatlan marad, hacsak a megmaradt két jelenleg név nélküli iskolát el nem nevezik Adrian Păunescuról és Antonescuról. De ez már egy másik történet.

 
Hozzászólás

Szerző: be május 10, 2012 hüvelyk 9. hónap, 2012 májusa, Uncategorized

 
 
%d blogger ezt kedveli: