RSS

február 2012 havi bejegyzések

Első fokon elutasított felfüggesztési kérés

A Maros Megyei Törvényszék a mai nap első fokon elutasította az APDO Lider “emberjogi szervezet” kérését, melyben Cornel Brișcaru elnök a Közigazgatási Bíróságtól a 2011. december 22-én a Bernády névadással kapcsolatosan hozott tanácsi határozat felfüggesztését kérte. Cornel Brișcaru a számára kedvezőtlen döntésért Szász Róbert bírót okolja, és kilátásba helyezte, hogy megóvja az ítéletet.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be február 23, 2012 hüvelyk 6. hónap, 2012 februárja

 

Címkék: , , ,

Nyílt levél Cornel Brişcaru Úrnak!

Nem akarunk kampánytéma lenni!

Mi, magyar nemzetiségű román állampolgárok, marosvásárhelyi lakosok, felháborodottságunkat fejezzük ki amiatt, hogy Ön bennünket kampánytémának használ. Döbbenettel tapasztaljuk, hogy az Ön kampányának legfontosabb témája egy iskola névadási ügyhöz kapcsolódik, egy olyan névadáshoz, melyet Ön nem akar elfogadni, azt állítva, hogy a 2011. december 22-én hozott, 430-as Tanácsi Határozat alapján a 2-es Számú Általános Iskola nem lehet Dr. Bernády György Gimnázium, hanem kötelezően az Ön által javasolt Adrian Păunescu nevet viselheti.

Mi magyar nemzetiségű román állampolgárok vagyunk, nem vagyunk és nem is szándékozunk egyetlen politikai párt tagjai sem lenni, ugyanakkor becsületes adófizető polgárok vagyunk, akiknek joguk van a szabad véleménynyilvánításhoz, ugyanakkor szülők is vagyunk, gyerekeink a fent említett iskolába járnak, és nem értünk egyet az Ön által javasolt névvel. Jogunk van véleményünket kifejezni, hiszen jogunk van a szabad véleménynyilvánításhoz, jog, melyet Önnek tiszteletben kell tartania. Brişcaru Úr, Ön azt állítja magáról, hogy az emberi jogok védelmezője. Ha igen, el kell fogadnia, hogy az emberi jogok egyetemesek, minden közösségnek egyenlő jogai vannak.

Miután tudomást szereztünk az Ön akciójáról, mely gyerekeink iskolájának névadásával kapcsolatos, elhatároztuk, hogy elindítunk egy kezdeményezést, hogy az iskola felvehesse a Bernády György nevet, mivel a forradalom után minden olyan általános iskola román érdekeltségű nevet kapott, mely addig név gyanánt számot viselt. Így lett Nicolae Bălcesu, Tudor Vladimirescu, Dacia, Serafim Duicu, és még sok más név iskolanév, és született egy német név is, Friedrich Schiller. Már csak két olyan iskola van, mely nem kapott nevet, egyik gyerekeink iskolája. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy általános iskolákról beszélünk, hiszen a média gyakran emlegeti ellenpéldaként a Bolyai Farkas Elméleti Líceumot és a Szász Adalbert Sportlíceumot. Ezek líceumok, melyek közül az egyiknek a forradalom előtt is ugyanez a neve volt, a másikat 2005-ben nevezték el.

Mi, magyar nemzetiségű román állampolgárok ellenvetés nélkül elfogadtuk az eddigi névadásokat, egyetlen magyar szülő sem háborodott fel, nem kritizálta a választott neveket- Nicolae Bălcescu, Tudor Vladimirescu, Dacia, Serafim Duicu- sőt: több száz, talán ezer magyar nemzetiségű gyerek tanul ezekben az iskolákban. 20 évet vártunk, szerettünk volna és kértünk is magyar nevet, de sajnos politikai okokból, vagy talán a kölcsönös tisztelet hiánya miatt városunkban ma nincs egyetlen egy magyar nevet viselő általános iskola sem. Úgy gondoljuk, hogy a kölcsönös tisztelet és az egyenlő jogok azt jelentik, hogy mindkét közösségnek joga van az iskola- vagy utcanevekhez, vagyis az egyenlő bánásmódhoz. Felháborító, hogy egy emberjogvédő nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, a kölcsönös megbecsülést.

Tisztában vagyunk azzal, hogy Ön beadvánnyal fordult a Polgármesteri Hivatalhoz, kérve az iskola Adrian Păunescu-ról való elnevezését, de ezt a kérést a hivatal- számunkra ismeretlen okból- visszautasította. Mégis úgy gondoljuk, a hivatal nem akarta, hogy Ön ezzel az iskolanévadási üggyel kampányoljon.

Mi, magyar nemzetiségű román állampolgárok, akik semmilyen pártnak nem vagyunk tagjai és emberjogvédők sem vagyunk, de ismerjük jogainkat, úgy döntöttünk, hogy kérjük az RMDSZ politikusaitól, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a 2-es Számú Általános Iskola felvehesse a Bernády György nevet. Brişcaru Úr, Ön nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy az RMDSZ-szel és annak tagjaival dolgoztunk. Kampányunk egy petícióval kezdődött (link: http://www.petitieonline.ro/petitie/04768056), melyben felszólítottuk az RMDSZ politikusait, hogy tegyenek lépéseket az iskola névadásával kapcsolatosan.

Ez idáig számos akciót szerveztünk: sajtókonferenciákat tartottunk, bemutatva tevékenységünket, nyílt leveleket írtunk Csegzi Sándor alpolgármesternek, számtalanszor nyomást gyakoroltunk a politikusokra. Mindezek a lépések a magyar politikusokat célozták, hiszen ők a magyar közösség képviselői, és ugyanakkor hisszük, hogy a magyar iskolanevek hiánya a magyar politikum ez irányban kifejtett hiányos tevékenységének is köszönhető.

Szülők vagyunk, akik jogaik tudatában és bízva a törvényességben, kétnyelvű feliratokat kértünk az iskola vezetőségétől. Akciónk, melynek során számos kérvényt adtunk le az iskolához, 2010-ben kezdődött, amikor Ön még nem kampányolt. Kéréseinket minden alkalommal visszautasították különböző okokra hivatkozva. Önnek, jogász lévén, ismernie kell a nemzeti kisebbségeket védő törvényeket, tudnia kell, hogy számos törvény van, mely a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait védi, de ezeket a törvényeket kevesen ismerik, még kevesebben tartják be. Természetesen Ön a kampányában nem támogathatja a magyar közösséget, de arra kérjük, legyen objektív a minket érintő törvényekkel kapcsolatban, ne tagadja ezek létét.

2011-ben néhány szülő kezdeményezésére az Országos Diszkriminációellenes Tanács egy határozatot (172/4.05.2011) hozott, melyben megállapította, hogy a 2-es Számú Általános Iskola diszkriminálja a magyar gyerekeket, nyelvi jogaikat nem tartja tiszteletben (ezt más iskolával kapcsolatban is megállapította a tanács). Reméljük, hogy Ön, mint az emberi jogok védelmezője, nem vonja kétségbe a Diszkriminációellenes Tanács döntését.

Akciónk nem volt, és nem is lesz politikai kampányolás, mert civil kezdeményezés volt, és az is kíván maradni, gyakori RMDSZ-es kritikáknak kitéve. Az iskolai kétnyelvű táblák körüli incidenseket és más iskolai konfliktusokat egyetlen politikai párt sem használhatja kampányként, ezért nem akarjuk, hogy Ön vagy bárki más ezt tegye. Hasonló konfliktusok más iskolákban is léteznek- sajnos ezek a marosvásárhelyi mindennapjaink részei lettek- ha érdekelnék Önt ezek, megemlítené, de Ön csak a 2-es Számú Általános Iskolával foglalkozik. Abból, ami gyerekeink iskolájában történik, Önt csak az érdekli, ami a magyar szülőkkel kapcsolatos, a román szülők kezdeményezéseit normálisnak tartja. Nem kívánjuk ezeket a román szülői kezdeményezéseket bemutatni, melyeknek zöméről úgy gondoljuk, Ön áll a hátterében. Ezekből világosan kitűnik, hogy Ön kettős mércét alkalmaz: a magyar közösség ellen, a román közösség javára. Ennek következtében az Ön kampánya, mely a magyar közösséget támadja, kizárólag a 2-es iskolában történt incidensekről szól, és arra hivatott, hogy Önnek minél több szavazatot hozzon.

Brişcaru Úr, úgy tűnik, hogy Ön nem tudja elfogadni azt a tényt, hogy akcióink kizárólag civil kezdeményezések voltak és maradnak. Mi azok a polgárok vagyunk, akik megkülönböztetik a politikai hovatartozást és a civil létet, és nem tudunk Önnel egyetérteni akkor, amikor azt látjuk, hogy Ön egy személyben politikus és az emberi jogok állítólagos védelmezője. Ugyanakkor arról is meg vagyunk győződve, hogy ezeket a funkciókat Ön eszközként használja választási kampányához, melyet különböző hatalmon levő pártok ellen folytatott támadásokra épít. Nem üzen semmit, csak kritizál és támad. Kíváncsiak lennénk gazdasági fellendülést szolgáló terveire, melyeket kidolgozott annak a városnak a fejlődésére, melyet a jövőben polgármesterként vezetni szeretne. MI viszont nem akarunk politikai eszközökké válni, sőt, nem akarjuk, hogy Ön bennünket báboknak vagy döntésképtelen polgároknak nevezzen, akiket az RMDSZ utasítgat.

Brişcaru Úr, Ön azt állítja, hogy minden magyar közösséget érintő nyilvános akció az RMDSZ akciója. Ez felháborító, hiszen a magyar közösség ugyanolyan heterogén közösség, mint a román, ahol több politikai párt van, ugyanakkor a mi közösségünkre nem jellemző annyira a politikai pluralitás, lévén egy kisebbségi közösség. Ezek a kijelentései hamisak, de úgy tűnik, jól mutatnak a választási kampány során. Szomorú, hogy még mindig vannak olyan politikusok, akik a kisebbségre, a kisebbség ellenében építik nacionalista és intoleráns kampányukat, így szerezve szavazatokat maguknak. Ezekről a témákról mi úgy gondoljuk, hogy a tolerancia és a kölcsönös tisztelet hiányáról tanúskodnak, azaz olyan értékek hiányáról, melyek egy multikulturális társadalom elengedhetetlen jellemzői.

Fel kívánjuk hívni a figyelmét arra, hogy nem Ön az egyetlen politikus, akihez azzal a kéréssel fordulunk, hogy ne hozzánk kapcsolódó témával kampányoljon. Ugyanezt kértük az RMDSZ politikusaitól is. Ha utána olvas nyílt leveleinknek, petíciónknak, érzékelni fogja kritikus üzeneteinket, melyeket az RMDSZ-nek címeztünk. Ezért ismételten felkérjük Önt, ne gyártson rólunk hamis üzeneteket.

Brişcaru Úr, Ön szerint a Tanácsi Határozat törvénytelen, mert nem arról a névről döntött, amelyet Ön javasolt. Úgy tűnik, Ön azt hiszi, hogy egyetlen igazság létezik, és ez az Öné. Ha a Tanácsi Határozatban a Păunescu név szerepelne, Önnek nem lenne a törvényességgel gondja. Az Ön hozzáállása hamis és alaptalan, hiszen a tanácsban több ezer ügyet tárgyalnak, határozatokat terjesztenek elő, egyeseket elfogadnak, másokat nem, egyeseket szavazatra bocsátanak, másokat nem. Brişcaru Úr, így működik a demokrácia! A demokrácia, mely azt jelenti, hogy elfogadjuk mások véleményét, és mások tiszteletben tartják a mi döntéseinket. Amit Ön állít, az felháborító. Ön azt mondja, hogy a Tanácsi Határozat törvénytelen, mert nem azt a nevet szavazták meg, amit Ön támogatott. Ez határozottan kampányfogás: Ön, egy pár szavazat reményében, kért egy nevet, és mi közbeléptünk, mert nem akartuk, hogy a két név nélkül maradt iskola politikai kampánytémává váljon. Az RMDSZ nem használhatja sajátjaként a kezdeményezést, mert az egész marosvásárhelyi magyar közösség tudja, hogy ez egy civil akció volt, most is az, és az is marad, annak ellenére, hogy számos politikus (nem csak az RMDSZ képviselői) próbált meggyőzni bennünket- sikertelenül-, hogy vagy álljunk le, vagy adjuk át nekik az ügyet.

Hisszük, hogy Ön ezzel a névadási üggyel kampányol, politikai pártokat támad az ügy kapcsán, és ami ennél még fontosabb: Ön bennünket támad, magyar szülőket, minket használ arra, hogy a közelgő választásokon több szavazatot kapjon.

Nyomatékosan felkérjük Önt, hogy keressen más kampánytémát, tartsa tiszteletben a politikai korrektséget, ugyanakkor fogadja el a magyar közösség akaratán alapuló kérést, mely az iskolanévadásra vonatkozik, elismerve, hogy a demokrácia az elfogadott és a visszautasított adminisztratív döntésektől demokrácia. Ha Ön egy demokratikus, toleráns ember, el kell, hogy fogadja a Városi Tanács döntését, ellenkező esetben Önt nem csak a magyar közösség tagjai fogják nacionalista, tiszteletlen politikusnak tartani.

Levelünk végén meg kell említenünk, hogy Ön számos sértő, hazug kampányüzenetet használt velünk és általában a magyar közösséggel kapcsolatosan. Kérjük, hogy ezek az üzenetek, melyek az egész magyar közösség méltóságát sértik, ne váljanak az Ön kampányának központi témájává, és ismételten kérjük:

NE KAMPÁNYOLJON A MAGYAR KÖZÖSSÉGET ÉRINTŐ ÜGYEKKEL, SEM PEDIG AZOKKAL A SÉRTŐ TÉMÁKKAL, MELYEKKEL BENNÜNKET TÁMAD!

Akciócsoport a Bernády névadásért

Marosvásárhely, 2012. február 21.

Itt az átadott román nyelvű nyílt levél is.

 

 
6 hozzászólás

Szerző: be február 21, 2012 hüvelyk 6. hónap, 2012 februárja

 

“Koncepciós per” nem várt eredménnyel

Nem vettem részt soha koncepciós peren, de úgy érzem a 2-es Számú Általános Iskola legutóbbi iskolaszintű szülői bizottsági ülése kárpótolt ebben. Szerintem ehhez hasonlóan zajlódhattak le az 50-60-as évek koncepciós perei.

Azért, hogy az olvasó egy pontosabb képet kapjon arról, hogy milyen aljas és álnok eszközökhöz nyúlnak bizonyos személyek az iskola vezetőségéből, hogy lejárassanak, „kicsináljanak” egy szülőt, aki ki mer állni azért, és energiát nem kímélve küzd azért, hogy a gyerekek (és nem csak a sajátja) minőségi oktatásban részesüljenek, meg hogy az iskola betartsa a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénykezést, valamint megpróbálja rendszerezni, elszámolhatóvá tenni az iskolaalapban fekvő összegek méltányos elköltését, röviden leírom, hogy hogyan zajlott le az iskola szülői bizottsági ülésének első része.

Adott egy vádlott (L. a pénztáros), akit a párt elnöke (igazgatónő) el akart távolíttatni, mert osztályellenség és felbujtó tevékenységet folytat a hatalom ellen (földrajz-tanár ügy). Ott volt a párt magyar alelnöke (aligazgató, aki az igazgatónő utasítására bevállalta a gyűlés összehívását – de aki annyit megtett, hogy a kért hétfői alkalom helyett csütörtökre halasztotta az ülést), volt egy ügyész (d-na D., cenzor), aki a szakmaiság ál-leple alatt felolvasta a vádiratot, adott volt egy úgymond független, elnöklő bíró (d-na I.,.az iskola szülői bizottságának elnöke), és került egy mondvacsinált vád (a téli ünnepek időszakában 1500 lej nem szerepelt a bankszámlán, hanem a pénztáros zsebében volt), és egy előre felkészített közönség (román szülők egy része), amely a vádirat felolvasása alatt hangosan helyeselte (húú, a mi pénzünket!!!!!!-stílusban) a vádiratban foglaltakat.

Az nem számított, hogy a pénzt az elnöknő utasítására vette ki, az sem, hogy közben az előirányzott megrendelést, objektív okok miatt, nem lehetett megtenni, az sem, hogy amióta ő kezeli a pénzt, több mint 100 lej kamattal bővült az iskolaalap. (előtte az iskolaalapot az iskola könyvtárában az asztal egyik fiókjában tartották.)

Szerencsére, csak eddig tart a hasonlóság, mivel a szülői bizottság magyar tagjainak egy része kiállt a pénztáros mellett, úgyhogy a „koncepciós per”, ez esetben, a régi perekkel ellentétben, nem a szokásos forgatókönyvet követte, hanem az előkészített menesztési terv ellenére a végén a gyülekezet túlnyomó többséggel visszaválasztotta L. szülőt a pénztárosi, amúgy nagyon hálátlan, tisztségbe.

Annyi biztos, hogyha erre nincs előre felkészülve a magyar szülői csoport, a pénztárost, aki egyébként példásan tesz eleget megbízatásának, úgy ki penderítik funkciójából, hogy a lába se éri a földet.

 

 
Hozzászólás

Szerző: be február 18, 2012 hüvelyk Minden magyar gyermek szám it(t)

 

Naív Laji további kalandjai, avagy hogyan vált sikkasztóvá, végül mégse

Tartozom a nyuszis történet folytatásával . Íme itt vannak az elmúlt három hét fejleményei.…

Történetem első, de nem utolsó fejezetében bemutattam “földrajztanárnő-csere” akciómat. Azóta sok víz ugyan nem folyt le a Maroson, mert eléggé befagyott, de az iskolai akcióim nem maradtak hatás nélkül.

A Maros megyei Tanfelügyelőségen tett, nem túl barátságos hangulatú látogatásaim és szélmalomharcnak tűnő tárgyalásaim, amelyeket a fekete politikai érdekvédelem képviselőivel folytattam,  az elfáradásom miatt egy időre elmaradtak, egy hét elteltével tértem csak magamhoz. Az iskolából kiszivárgott információk alapján a régi, egyszóval illegális földrajztanárnő az ügyintézéseimnek nevezett kálváriámat követő hétfőn, az iskola tanáriszobájába belépve, lecsapta az ötödikesek naplóját kijelentve, hogy ő oda be nem megy. Kedden már órarend módosítás jelezte, hogy megmozdult valami. Mindezeket biztató jeleknek fogtam fel. Pénteken eszembe jutott, hogy Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettesnek fogadóórája van. Felhívtam telefonon, hogy érdeklődjek. Annyit megértettem, hogy csak az ötödikesek kapják az új Y tanárnőt, oda jár az én gyerekem, a többi fekete nyuszi osztály esetleg( ?!) csak ősztől, addig nekik illegális tanárnő marad. Hirtelen felment a pumpám, annyira igazságtalannak tartottam a félszeg megoldást, dühösen kértem őt, ha csupán ennyit tudott elintézni, akkor talán le kellene mondania. Ezt zokon vette, mindamellett eszébe sem jutott volna elnézést kérnie a most már egyértelműen diszkriminatív megoldás miatt. Ekkor tudtam meg, hogy a minden fekete gyermek számít szlogen mellett, ott áll láthatatlan betűkkel a következő mottó : Minden fekete főtanfelügyelő-helyettes számít még akkor is, ha nem végzi el jól a dolgát.

Ezek után, a fehérországi kisebbségi érdekérvényesítési aktivizmus terén újszerűnek tűnő ténykedéseim miatt, már nagyon esedékessé vált egy kis lejárató kampány ellenem. A szülők által megválasztott és hivatalosan felhatalmazott iskolaalap pénztárosaként (a szülők által befizetett pénz képezi az iskola pénzalapját), hívatott a fehér cenzor ellenőrzés végett. Úgy tűnt megtalálták a rést a pajzson. A kivizsgálás félelmetesen egybeesett a földrajztanárnő akciómmal és úgy tűnt, hogy az ellenőrzések főtámogatója az intézmény igazgatója maga. A véletlenszerű (sic !) ellenőrzésből kiderült, hogy egy sikkasztó nyuszi vagyok és ők hárman (fehér cenzor, fehér szülőibizottság-elnök és fekete szülőibizottság-alelnök !) eldöntötték, hogy adjam át a szülők által befizetett és rám bízott  pénzt, vegyem ki a bankból, mert ezentúl  ők akarják azt kezelni. A tavalyi év során az iskolaalap pénzét az iskola könyvtárában tartották egy fiókban, az engem ellenőrző tisztességes szülők oda akarták volna visszatenni a tőlem visszakért pénzt. Arról most nem is szólok, hogy a tavalyi fiók /szülők pénzét hogyan és mire költötték el a fent említett személyek. Igen, mert tavaly ők voltak a pénzfelelősök és elnökök meg alelnökök, stb.

Hivatalos eljárás hiányában, fenyegető telefonos nyomásgyakorlás ellenére is úgy döntöttem, nem adom át a pénzt, hanem kértem az osztályelnökök  összehívását, hogy ott szülessen döntés sorsom további alakulásáról. Az engem felkérő személyek rendőrséghez fordultak, de valódi ügy hiányában nem tehettek ellenem rendőrségi feljelentést, állítólag a Bíróságon is voltak, de ott sem sikerült ellenem eljárást indítani. Könnyed stílusban mesélem most ezt el, de elég stresszes volt megélni. Itt szeretném megköszönni mindazoknak akik mellém álltak és tanácsokkal láttak el és azt is, hogy nem hagytak magamra és bíztak bennem.

A sikertelen rendőrségi és bírósági akcióik után, a fent említett személyek,  az igazgatónő hatékony közreműködésével, megszerveztek egy szülői bizottság gyűlést, amelynek célja az én “kivégzésem” lett volna. A fenti küzdelmeim során, a támadások kivitelezői között ott található  –  mostanra már múltbéli  – az iskolai vezetőségi tanácsban (iskolaszék) a fekete szülőket képviselő szülő és szülői bizottság-alelnök egyszemélyben, aki  kivont karddal harcolt ellenem, ugyanakkor hónapok óta megtorpedózta a vezetőségi tanács üléseken a Bernády névadást, pontosabban “semlegesen” állt hozzá, valamint közvetve megfenyegetett néhány fekete pedagógust azzal, hogy “jobb ha nem hallatják annyira hangjukat, mert még megjárhatják”.

Ennek a személynek a gyereke történetesen gyerekem osztálytársa, és osztályunk szintjén osztályelnök. Gondoltam, ha sikerül megszüntetnem elnöki szerepét az osztályunkban, akkor már nem érvényes az iskolai vezetőségi tanácsban és a szülői bizottságban elfoglalt helye, és végre egy elkötelezett szülő, a Bernády akciócsoport egyik tagja, elfoglalhatja azt, konkrét elképzelésekkel és a fekete gyerekek érdekeit képviselve. Ezért kértem, hogy az osztályfőnök hívjon össze egy szülői értekezletet. Ez egy keddi napra esett, ahol a leváltást megcélzó elképzelésem az volt, hogy bemutatom a szülőknek az osztályunk és az iskolaszéki fekete képviselőnk szolidaritását és a fekete nyuszi gyerekek melletti kiállását (előző írásomban leellenőrizhető, hogy a földrajztanárnő-csere kérvényünket nem írta alá) ehhez még hozzátettem egy pár apró visszaélést, amelyet a tavalyi pénzalap költségek között találtam.

A stratégiám bevált, ennek következtében, a fent említett “semleges” hölgyet, sikerült leváltani az osztályunk elnöki pozíciójából 21 szavazattal mellettem (én lettem az új osztályelnök), 1 mellette és 4 tartózkodóval. Ennek következtében automatikusan elveszítette az iskolai vezetőségi tanácsban elfoglalt helyét, ahol már évek óta védte a fekete (vagy fehér ?) nyuszi gyerekek érdekeit. Ugyanígy már szülői bizottság-alelnök sem lehet majd többé a két nappal későbbre meghirdetett « pénztáros lejárató » gyűlés után. Mindeközben a fennmaradó két napban is, telefonon  és személyesen, több szülőt megdolgoztak és sikeresen ellenem hangoltak. Az biztos, hogy a fenti csapat nagyon kreatív és gazdag fantáziával rendelkezik,  mondvacsinált vádaikkal Marost lehet rekeszteni.

Szerencsére csütörtökig már sok osztályelnök mellém állt és a koholt vádakat kórusban éneklő csapattal szemben, hatékony támadásba lendültünk mi is (talán nem volt nagyon elegáns, de annál célravezetőbb). Stratégiánk bevált. Ennek következtében óriási változásokat sikerült kivívni : a fehér cenzort, a fekete szülői bizottság-alelnököt leváltattuk, én megmaradtam pénztárosnak továbbra is (nem lettem a sikkasztó pénztáros) és az iskolaszékbe új arcok kerültek : 1 fehér és 1 aktív és nem “semleges” fekete. Viszont a szülői bizottság-alelnök fehér lett (mégis jobb mint a régi fekete) és  szülői bizottság-elnöknek megmaradt a régi, annak ellenére, hogy bepiszkolta magát az áskálódásaival, és lett két új cenzor, 1 fehér és 1 fekete. De mindez egy külön írást is megérne.

Fehér és fekete világunkban egy kis szín már elkelne, de sajnos még nem tartunk ott…

Mély tisztelettel maradok szolgájuk,
Naív Laji – sikkasztó fekete nyuszi

 
3 hozzászólás

Szerző: be február 17, 2012 hüvelyk Minden magyar gyermek szám it(t)

 

Ez az az iskola…

Szülői kezdeményezésre kicseréltük az összes osztályterem feliratát (eddig egy egyszerű papírra volt a felirat nyomtatva) –kétnyelvűre, esztétikusabb formában és minőségi kivitelezésben. Az osztálytermek ajtói fölé került feliratokat én készítettem el, saját költségemen, és én adományoztam az iskolának. Mi  szereltük fel a mintegy 70 darab műanyag táblácskát. Erről a felújításról az iskola vezetőségének is tudomása volt.

Barátom, aki ebben az ügyben igen sokat tett, hiszen az ő gyermeke is az iskola diákja, egy adományozó levelet vitt be az igazgatóságra, amelyben feltüntette a szóban forgó munka értékét, a kivitelezőt, és elmondta, hogy a munkára garanciát is vállal. Azt is megjegyezte, hogy ha a továbbiakban új, hasonló feliratokra lenne szükség, azokat ugyancsak ingyen adományozzuk, de ha a meglévőket megrongálódás vagy lopás miatt kellene kicserélni, az pénzbe kerülne. Mi ugyanis úgy gondoltuk, hogy ha a magyar nyelvet nem tűrő iskolabeliek (legyenek azok tanárok vagy diákok) továbbra is leszedik ezeket, akkor a pótlásért fizessenek. Mert –  kedves barátaim –  ritka egy intézmény ez! Régivágású, primitív szemléletű. Hogy miért mondom ezt?

Ez az az iskola, amelyet Ceauşescu egyik hírhedt, gerinctelen „udvari” költőjéről, és demokráciánkban szélsőségesnek ismert politikusáról szándékoztak elnevezni: Adrian Păunescuról.

Ez az az iskola, ahol a meglévő, kétnyelvű tanterem-feliratokat majdnem napi rendszerességgel tépik le, épp kétnyelvűségük miatt. A magyar elnevezések miatt.

Ez az az iskola, ahol ahelyett, hogy az udvarra lehulló cserepek miatt a  tetőt kijavították volna, figyelmeztették a gyerekeket, ne játsszanak a fal közelében, ne menjenek ki szünetben.
Ez az az iskola, ahol minden diák szülei befizetnek félévente 25 lejt, de egy osztályterem ajtajának lefestését nem kérhetik a szülők.

Ez az az iskola, ahol az osztálytermet a szülők és a tanító festik, lakkozzák a parkettet, ajtót javítanak szabadidejükben, saját költségükre, hogy a gyerekek ne egy koszos tanteremben tanuljanak.

És ez az az iskola, ahol az adománylevelet beiktatni szándékozó szülőt – mivelhogy nem fordíttatta le a levelet román nyelvre – rendőrségi segítséggel 500 lejre büntették az iskolába való illetéktelen behatolás címén. Mert nem tudta, hogy a főbejáratnál levő szolgálatos tanulónál be kell jelentkezni, és úgy merészelt felmenni az igazgatóságra. (Különben senki számba sem vette). A médiában makacsnak, ellenállónak, neveletlennek minősítették viselkedése miatt, amiért ragaszkodott az adománylevél iktatásához, és megtagadta ennek lefordítását.

A levelet nem iktatták be… Röviden: rendre törekedtünk, adományoztunk és megbüntettek. Ez egy elemi iskolában történt. A tanügyben. Ha ez nekik mond valamit… Európában lehet…Mert Európa csendes…

Mikó István

 
1 hozzászólás

Szerző: be február 16, 2012 hüvelyk Különfélék

 

Kétnyelvű feliratok és rendőri meghurcoltatás

Magyar szülők kétnyelvű feliratokat adományoztak a 2-es Számú Általános Iskolának.
Köszönetnyilvánítás helyett az iskola igazgatónője a rendőrségre vitette az adománylevelet iktatni próbáló szülőt
 
A napokban megújultak a kétnyelvű feliratok a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolában. Szülői adománynak köszönhetően 40 új kétnyelvű, valamint 30 osztálynév táblácska került ki az iskola belső terébe. Az elmúlt héten a szülők az aligazgató támogatásával hosszú órákon át szerelték, illesztették a  körülbelül 1000 lej értékű feliratokat.
A mai nap során az egyik szülő, a magyarul megfogalmazott kétnyelvű táblákhoz kapcsolódó adománylevelet szerette volna iktatni az iskola titkárságán. Fontos megjegyezni, hogy a magyar nyelven megírt adománylevél a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében törvényes, mindazáltal lehet, hogy a román anyanyelvű igazgatónő kevés ilyet szeretne látni iskolájában, még kevesebbet iktatni.

Talán ez lehetett az oka annak, hogy az intézmény vezetője, Codruţa Băciuţ, a szponzorszerződés átadásakor hálaadás és köszönet helyett, azt állította, hogy Romániában a hivatalos nyelv román,  visszautasította a levél iktatását, és mivel a szülő nem volt hajlandó román nyelven megfogalmazni a beadványt, a helyi rendőrséghez fordult, amely úgy gondolta, hogy nagy a baj, összesen 6 darab rendőrt küldött az iskolába, megvédeni az igazgatónőt a  romániai kisebbségi jogok paradicsomában, ahol egy magyar beadványra nem kevesebb mint féltucat rendőr jut.

Az adománylevelet benyújtó szülő kérte az igazgatónőt, hogy hívja fel Illés Ildikót –  a minden magyar gyermek számít kampány marosvásárhelyi arcát –  Maros megyei főtanfelügyelő-helyettest és kérdezzen rá, hogy jogos-e a magyar beadvány vagy sem. Jelenleg nem tudni, hogy Illés Ildikó mit válaszolt telefonon az iskolaigazgatónak, viszont az biztos, hogy az intézményvezető hajthatatlan maradt, a rendőrökkel elkísértette a szülőt.

Lévén, hogy a rendőrség időközben rájöhetett, hogy ez azért mégiscsak Románia és a marosvásárhelyi magyarok (Erdély  legtöbb magyar lelket számoló városában) békében és harmóniában élnek az itteni román anyanyelvűekkel, megérthették, hogy az nem jár, hogy magyar nyelven megfogalmazott beadványért meghurcolni valakit., viszont az igazgatónő segítségükre sietett és megsúgta, hogy mégiscsak nagy szabálytalanság történt, hiszen az adománylevelet iktató személy nem jelentkezett be az iskolaszolgálatos diáknál, úgy ahogy az iskolai szabályzata előírja. Az intézmény igazgatója viszont elfelejtette megemlíteni a rendőrségnek, hogy amikor a kétnyelvű táblákat szerelték a szülők, akkor sem jelentkeztek be, és nem is kellett, hiszen mégiscsak az iskolának nyújtottak egy nagy értékű adományt, nem törvénytelenségre készültek. Vagy talán az igazgató azt gondolta, hogy a kétnyelvű feliratok nem tetszenek neki és keresett egy mondvacsinált okot, hogy a táblákat szorgalmazó szülőt kicsit megbüntesse, megmutatva neki, hogy ki is az úr a háznál…

A magyar beadványt benyújtó szülőre a helyi rendőrség 500 RON-os bírságot rótt, amely megfellebezhető.

A kétnyelvű feliratok témája már 2010-ben napirendre került, amikor 50 szülő beadványban kérte a külső és belső feliratok kétnyelvűsítését, ugyanis abban az időben az egyedüli magyar felirat azon a márványtáblán volt látható, amely az iskola építtetőjéről, Dr. Bernády Györgyről emlékezik meg. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2011 május 4 -i 172-es számú Határozatában a Civil Elkötelezettség Mozgalom feljelentése alapján elmarasztalta a 2-es Számú Általános Iskolát, valamint az Európa, Dacia és Liviu Rebreanu marosvásárhelyi kéttanyelvű általános iskolákat a kétnyelvű feliratok hiánya miatt. Az iskola új aligazgatója, Márton Imre, a beadványok és az iskola által küldött válaszok áttanulmányozása után saját költségén kétnyelvűsítette a tájékoztató feliratok többségét, amelyeket azonban valakik azóta rendszeresen megrongálnak, eltüntetnek. A mostani adomány az eltüntetett kétnyelvű feliratokat hivatottak pótolni.

Jelen pillanatban, amikor a „Minden magyar gyermek számít kampány” zajlik, Marosvásárhelyen a 2-es Számú Általános Iskola egyike azon kevés (számszerint három) kéttannyelvű marosvásárhelyi iskola közé tartozik, ahol részlegesen kétnyelvű feliratok hirdetik a magyar diákoknak az esélyegyenlőséget. Mindez a szülőknek és „merészebb” aligazgatónak köszönhetően valósult meg, mindennemű párttámogatás és segítségnyújtás nélkül.A  Bernády akciócsoport a rendőrségre hurcolt és ott megbüntetett szülő mellé állt és a tagok úgy döntöttek, hogy feljelentik  Codruţa Băciuţ igazgatót hatáskör túllépés miatt,  valamint kérni fogják az igazgató és Illés Ildikó főtanfelügyelő helyettes lemondatását.

Horváth-Kovács Ádám

Médiamegjelenés

2012. február 14.ADD A PÉNZT ÉS FUSS
2012. február 14.Marosvásárhely_ bírság egy magyar iskolai beadványért – Romániában románul
2012. február 14.Ötszáz lej bírság egy magyar beadványért
2012. február 14.Rendorségi meghurcoltatás magyar feliratok miatt Marosvásárhelyen
2012. február 14.Botrány a 2-es iskolában!
2012. február 15.Bernády-ügy_ rendőrséggel kísértette ki az igazgató a magyar nyelvű adománylevelet iktatni akaró szülőt
2012. február 15.Segítségért pénzbírság
2012. február 15.Puskaporos hangulat a „kettesben”

 
6 hozzászólás

Szerző: be február 14, 2012 hüvelyk Különfélék

 

Magyar pedagógusok nyílt levele az RMDSZ politikusaihoz

A Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola magyar tagozatának tanári közössége

NYÍLT LEVÉL

CÍMZETTEK:

Marosvásárhely Helyi Tanácsának RMDSZ frakciója
RMDSZ Maros Megyei Szervezete

RMDSZ Marosvásárhelyi Szervezete

Bevezetőben: Tavaly év szeptemberében elindult egy civil kezdeményezés, amelynek célja a marosvásárhelyi jelenlegi 2-es iskola névváltoztatása volt. Iskolánk diákjainak szülei egy akciócsoportot alakítottak és felkérték a Civil Elkötelezettség Mozgalom munkatársait, hogy támogassák névadásügyüket. A szülők úgy döntöttek, hogy a Dr. Bernády György nevet kérik az iskolának. Mi, marosvásárhelyi pedagógusok hosszú évek óta figyeltük a városban működő iskolák névadásait és szomorúsággal töltött el minket, hogy nem született egyetlen egy magyar elnevezésű általános iskola sem. Ennek következtében örömmel üdvözöltük a szülők kezdeményezését.

Szeptember és december között folyamatos figyelemmel követtük a Bernády akciócsoport lépéseit és végtelen boldogsággal nyugtáztuk, hogy a marosvásárhelyi városi tanács 2011. december 22-én, a 2002/63-as Kormányrendelet értelmében megszavazta azt a határozatot, amely a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola Bernády György névre történő módosításáról döntött, pontosabban a névadás elindításáról. Az azóta eltelt közel két hónap alatt mi, a 2-es iskola magyar és román pedagógusai türelmetlenül vártuk a névadással kapcsolatos hivatalos tájékoztatást, személyes látogatás vagy hivatalos levél formájában. Sajnos mind ezidáig a névadásról és a várható következményeiről az iskola magyar pedagógusait hivatalosan nem értesítette senki, ennek következtében az iskolában elég nagy bizonytalanság uralkodik. A jelenlegi, birtokunkban levő információkat a médiából szereztük és azok alapján a névadás ügy mintha stagnálni látszana, nem ismerünk időpontokat, határidőket.

Fontos lett volna az iskola vezetőségét is hivatalosan értesíteni, mert a két tagozat pedagógusai számára a névadás két különböző üzenetértékkel bír. A román anyanyelvű kollégáink szerint nem lesz névadás, erről folyamatosan jelennek meg információk az iskola román nyelvű blogján, amelyet olvasva olyan érzésünk támad, hogy a névadás nem fog megvalósulni.

Ugyanakkor aggodalomra ad okot az a tény is, hogy iskolánk román tagozatának pedagógusai (szám szerint 27-en) 2012. január 26-án beadvánnyal fordultak a városi tanácshoz, melyben kérik a december 22-én hozott határozat visszavonását és az iskola Adrian Păunescu-ról való elnevezését.

Mindezek függvényében tisztelettel felkérjük Önöket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy iskolánk még a választások előtt felvehesse Dr. Bernády György nevét, és tájékoztassák iskolánk pedagógusait, diákjait és azok szüleit, tágabban a magyar közösségünket arról, hogy a névadási ügy hol tart, mikorra várható konkrét eredmény.

Tisztelettel,

a Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola magyar pedagógusai

Médiamegjelenés

2012. február 12. Nyílt levél az RMDSZ-hez a Bernády iskolanévadás ügyében
2012. február 13. Ülésezett a névadó bizottság

Erdély TV

 
1 hozzászólás

Szerző: be február 13, 2012 hüvelyk 6. hónap, 2012 februárja

 
 
%d blogger ezt kedveli: